hat szoval izehoze...

most sem sikerult nagyon update-lnem a blogot, kozben meg mar haza is jottem bakker... ciki... szoval megprobalom azert osszefoglalni a veget, ha meg valaki nem tudja, bar legtobbetekkel mar taliztam is szemelyesen.

tehat visszakerultem, tobbiek orultek, en igen is meg nem is, ervin miatt nagyon nem, tobbiek miatt igen... huha bakker most gondolok bele ha most tenyleg mindent le akarok irni az marha hosszu lenne... megrovidebben fogom: ervinnel nem lett semmi, norbival sem, a melo nagyon osszekuszalodott es eleg szarul jottek ki a dolgok, a fonokommel nem nagyon jottem ki, kaptam egy negativ reportot is, ejszakas voltam akkor jo volt, kijartam sokat, norbival akkor nagyon sokat voltunk egyutt mert o meg medicalon volt, ugy tunt h eleg kozel kerultunk egymashoz, semmi sem tortent amugy, erre jott egy regi kollegaja egy masik hajorol 2 hetre collegeba es hirtelen le lettunk toljva a mesivel... nem keresett, nem beszeltunk. nagyon szarul esett de hat ot nehez kezelni... nagyon haza akartunk mar jonni mesivel, vele mondjuk iszonyat jol kijottunk, nem is mentunk nagyon egymas nelkul sehova, egyutt ettunk, ittunk, kirandultunk, neteztunk, aludtunk, mindent... majdnem... visszajott andi, hat o nem nagyon toltodott fel a vakacio alatt sem, allandoan csak panaszkodott es tokre lehuzta az ember hangulatat, nem ertem igazabol miert hajozik meg.. mar 6 eve tolja mondjuk, de hat nem kotelezo... hal istennek elment a nagyfonok es az uj, egy hapsi marha jo fej volt... laza, fiatalos, nem aggodo, nem parazo... jol kijottem vele, le is kellett ultetnie megbeszelni a dolgaimat de meg volt elegedve velem hal istennek. a vegen meg egy srac bekavart, nico, vele joban voltam az elejetol fogva, szetmentek a bnojevel masfel ev utan, a lany is a hajon volt, ugymond ilyen segitsunk egymason az utolso napokon cimen egyutt voltunk, minden jo is volt mire ra is rajott az 5 perc es hirtelen eltunt, nem keresett... kiderult h a no bekavart, o meg em volt tul rajta es nemtom miert de igy rendezte le h eltunt... aztan elnezest kert es minden ment tovabb, egeszen meg 2 napig mire ugyanezt eljatszotta 2 nappal azelott h o elment. kiakadtam, h ez mar sok, miert igy kell ezt elintezni, miert nem lehet oszintenek lenni velem es nem bujkalni elolem... ekkor mar nem sikerult megbeszelni, el is ment a hajorol, koszones nelkul. jol esett... kovetkezo miamiban meg norbi ment el, vele sem tudtam megbeszelni h mi jott ra az utso 1 honapban, nem is beszeltunk vele, mielott elment reggel elkoszontunk azzal h majd otthon talizunk, hat azota sem hallottam rola sem. kozben sikeresen lebetegedtem, iszonyat rosszul voltam, laz es mandulagyulladas, mar megint. de ilyen durvan meg sosem fajt... kiirt  a doki, nem meloztam napokig, viszont megkattantam a szobaban egesz nap. semmit nem lehet csinlani, meg ulni sem, csak fekudni 24 oran keresztul... ennek szegeny mesi itta meg a levet mert egyik este ejjel 2kor rancigaltam fel az open deckre h setaljunk mar egy kicsit... a doki el akart kuldeni a hajorol mihamarabb, haza, h meg legyen a mandulamutet, de a kozpont nem engedelyezte a 17-t csak a 20-t, mikozben 24-n ugyis jottem volna haza.... mesi maradt, most kiderrult h meg 1 hettel tovabb is marad... en meg itthon, megkonnyezve a repuloutat meg megint zokogva borulva a mamaek nyakaba ferihegyen, es megsem erzem olyan jol magam ahogy vartam.... visszavagyok nagyon, nem ertem miert mert nagyon eleg volt mar a vegere, de megis. megmondtak a tobbiek h ez lesz, itthon jo, de egy darabig, mert senki sem er ra, unatkozik az ember.. ez meg nem lepett fel mert sorjaban talikra rohangalok, de megis olyan fura... amugy olyan mintha el sem mentem volna, csak egy alom volt a hajout, a tobbiekre ugy neztem mintha elozo nap lattam volna utoljara oket, semmi 7 honap.... most tervezgetek merre tovabb, meglatjuk.....

pusszancs, kepeket lehet nezni a szokott helyen, felteszem amit meg lehet aztan hosszu szunet a kovetkezo nagy kalandig...